Elektronikus számlázás az EU-s közszférában és a privát szektorban

Elektronikus számlázás az EU-s közszférában és a privát szektorban – az akadályok elhárítása a gazdaság fellendítése érdekében

2013 júliusában az Európai Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy nyilvánosságra hozza a közbeszerzések e-számlázásának irányelvét. Ennek az irányelvnek az a célja, hogy elősegítse az e-számlázás használatát a közszférában, illetve, hogy nemzetközi szinten is működőképes e-számlázási rendszereket hozzon létre. Az európai e-számlázás szabványosítása létfontosságú lépés a hatékony és egységes digitális piac erősítéséhez. Azonban, ha ennek az irányelvnek a céljai megvalósulnak, sürgős cselekvésre van szükség európai és nemzeti szinten a fennmaradó akadályok elhárítása érdekében, amelyek közvetlenül az elektronikus közbeszerzés megvalósításának útjában állnak. Emellett azt is fontos kiemelni, hogy ezt az irányelvet nem kizárólag a közszférában, hanem mint mindenki számára hasznos kezdeményezésként kell figyelembe venni, s a szervezeteknek mind a privát, mind pedig a kereskedelmi szektort meg kell célozniuk.

2010-ben, az európai digitális menetrend részeként az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy 2020-ra az e-számlázás legyen a fő számlázási mód Európában. Mind a közszférában, mind pedig az üzleti vállalkozásokban az e-számlázás használatával csökkenthetők a hibalehetőségek és az adminisztrációs feladatok munkaidő-ráfordítása. Jelentős mértékben csökkenthetők a termelési költségek is. Egy Ricoh által támogatott felmérés szerint minden egyes bejövő papíralapú számla költsége 17,6 euróba kerül a vállalatoknak, szemben az elektronikus verzióval, ami csupán 6,7 eurót jelent. Egy papíralapú számla kiállítása 11,10 euróba is kerülhet, míg ennek elektronikus módon történő feldolgozása csupán 4,70 euróba kerül. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az e-számlázás bevezetése a közbeszerzéseknél önmagában 2,3 milliárd euró megtakarítást jelenthet.

Azonban még számos problémát kell megoldani az EU e-számlázásának sikeres bevezetésével kapcsolatban. Az olyan akadályok, mint például az eltérő nemzeti szabályozások, a technikai bizonytalanság, a zavaros jogi előírások, illetve az e-számlázás előnyeinek tudatosítása további plusz kiadásokat jelentenek. Ezek az akadályok jelentősen korlátozzák az e-számlázás előnyeit a közszféra és a vállalkozások számára az EU határain átnyúló munkáknál. Viszont ahelyett, hogy élveznék az európai egységes piac helyzeti előnyeit, a köz- és privát szféra szereplőinek a szabályozások okoznak fejfájást. A Billentis jelentése szerint az európai szervezeteknek csupán 15%-a folytat valóban elektronikus számlázást, és a becslések szerint csak minden ötödik számla lesz elektronikus feldolgozású 2013-ban.

Az e-számlázás elfogadásának felgyorsítása érdekében az Európai Bizottságnak folytatnia kell erőfeszítéseit a nemzeti e-számlázási rendszerek kompatibilitásának növelése érdekében, ami elengedhetetlen a technológia széles körű bevezetéséhez a magán- és az állami szektorban. Egy olyan közös mérce felállítása a cél, amely biztosítja, hogy minden számlázási folyamat egy közös szabvány alapján ellenőrizhető legyen, és eleget tegyen minden adóhatósági előírásnak. Ez a legjobb módja annak, hogy a különböző méretű és típusú európai szervezetek biztosítsák az EU-n belüli kereskedelmi partnerek számára a megbízható és egyértelmű üzleti információkat az elektronikus számlázáson keresztül.

Az akadályok elhárítása után, az e-számlázás bevezetése fontos mérföldkő egy még versenyképesebb európai gazdaság felé. Az e-számlázás oktatásának kezelése és a bürokrácia szabályozása jelenti az első lépéseket. Ennek a fontos kezdeményezésnek az érdekében hozott intézkedések fogják biztosítani a nagyobb hatékonyságot, és jelentős megtakarításokat jelentenek az állami és a magánszektor számára egyaránt. Amennyiben nem járna sikerrel az e-számlázás bevezetése, nem csak a milliárdos megtakarítástól esne el Európa, de még nagyobb veszteséget jelentenének a fenti előnyök lehetőségének elszalasztása. (Ricoh - Közlemény)